Régi szövegek - friss szemmel (Latintanári szemináriumok 3.)

Az irodalomtörténeti narratívákat erőteljes kánonképzés jellemzi. Kézikönyveink a vizsgált korszak irodalmát egyrészről kiemelkedő és klasszikus, másrészről középszerű és marginális alkotásokra és életművekre osztják. Nem kivétel ez alól a római irodalom története sem. A hazai  latintanítás szövegbázisa talán még erőteljesebben kanonizálódott: nemcsak az olvasott auktorok változatlanok, hanem az életműveikből kiválogatott szövegrészek is alig cserélődtek. Újabb és újabb tanárgenerációk nagyrészt ugyanazokat a szövegeket, ugyanazokat a mondatokat használják arra, hogy a diákok újabb és újabb generációival megismertessék a latin nyelvet és a római kultúrát. Folyamatosan változik ugyanakkor a „kétszeresen is klasszikussá” vált szövegek olvasóinak: tanároknak és diákoknak a kultúra- és társadalomképe, az irodalmi szöveggel kapcsolatos feltételezéseik és elvárásaik. A szövegek ugyanazok, de a jelentésük és jelentőségük évről évre és csoportról csoportra más lehet.

Az Ókortudományi Társaság Latintanári Munkacsoportja és az ELTE BTK Latin Tanszéke által 2023 őszén indított programsorozat célja, hogy rendszeres alkalmat teremtsen kanonikus szövegeink közös újraolvasására, a róluk való beszélgetésre. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a különböző intézményekben (középiskolában és egyetemen) dolgozó kollégák, tanárjelöltek hogyan olvassák ma a már jól, de remélhetőleg nem unásig ismert tankönyvi szövegeket: milyen hangsúlyokkal, milyen pedagógiai módszerekkel tanítják őket jelenlegi tanítványaiknak, illetve milyen új kérdések fogalmazódnak meg bennük és diákjaikban. 

Harmadik alkalommal, április 11-én csütörtökön délután 4 órakor Seneca tankönyvben szereplő levelét (Epist. 47) olvassuk újra. A beszélgetés moderátora Ferenczi Attila. A szakmai programot fél hattól kötetlen társalgás követi (pohárral a kézben).

Helyszín: ELTE BTK Latin Tanszék, Múzeum krt. 4/F, 217-es terem.

Minden érdeklődő kollégát várnak a szervezők!