Vizsgák

Ezen az oldalon azon vizsgáinkról találhatók információk, melyek nem egy-egy kurzushoz kapcsolódnak, hanem önálló kóddal rendelkeznek és jellemzően a tanulmányok egy szakaszát, vagy az adott képzés egészét zárják le.

BA vizsgák

Alapvizsga ógörög nyelvből (KLF-001)

feltöltés alatt

Kritériumvizsga latin nyelvből (KLF-002, KLF-004)

Ezt a vizsgát azoknak a hallgatóknak kell letenniük, akik

klasszika-filológiai alapszakra járnak (KLF-002 kódon, rögtön a beiratkozás után, ha már tanultak korábban latinul, vagy később, az első szövegolvasást megelőzően);
latin minorra szeretnének járni (KLF-004 kódon, a hivatalos jelentkezést megelőzően);
más szakok hallgatói, amennyiben számukra ezt határozzák meg a képzési követelmények.

A vizsga kizárólag írásbeli vizsgarészből áll. A rendelkezésre álló három óra alatt a vizsgázónak egy nyelvtani és lexikai tesztet kell megoldania mindenféle segédeszköz (nyelvtankönyv, szótár) nélkül, valamint egy klasszikus latin szövegrészt lefordítania (szótár nélkül), illetve a kapcsolódó nyelvtani (elsősorban mondattani) kérdésekre válaszolnia. A vizsgán az alábbi jegyzékben szereplő szavak, illetve a következő nyelvkönyvben tárgyalt nyelvtani jelenségek ismeretét feltételezzük: Ferenczi Attila – Monostori Martina: Latin Nyelvkönyv (Tanuljunk nyelveket! sorozat), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (több kiadás). A vizsgára való felkészülés célját elsősorban a két féléves, heti 4 órás Bevezetés a latin nyelvbe kurzus szolgálja (KLF-131-134, OT-LATV-131-134, illetve közismereti kurzusként MA szinten: BMVD-205).

Letölthető: szójegyzék, mintateszt

Nemszakos latin záróvizsga (VAN-100, ALA-001 és ekvivalenciái)

Ezt a vizsgát azoknak a hallgatóknak kell letenniük, akik

a régészet szakirány hallgatói;
más szakok hallgatói, amennyiben számukra ezt határozzák meg a képzési követelmények.

A nem szakos latin záróvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, és az írásbeli sikeres teljesítése előfeltétele a szóbelin való részvételnek. A vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész sikertelensége esetén elégtelen. A sikertelen írásbeli egyszer javítható. Sikertelen szóbeli rész esetén csak azt kell javítani. A vizsga mindkét részét ugyanabban a félévben kell teljesíteni.

Letölthető: Vizsgaleírás és követelmények, mintatétel, javítókulcs

Minorszakos záróvizsga (KLF11-903)

A minorszakos záróvizsga két részből, írásbeliből és szóbeliből áll. Az írásbeli nyelvtani tesztet és fordítást tartalmaz. A teszt (ún. produktív teszt) a mindenkitől kötelezően elvárt leíró nyelvtani ismeretek számonkérésére szolgál.

A fordítási feladatban kb. 1000n hosszúságú, korábban nem olvasott szöveget kell magyarra fordítani szótár használata nélkül. A záróvizsgán az alább letölthető szójegyzékben szereplő latin szavak ismeretét feltételezzük. A szójegyzékben nem szereplő szavakat a vizsgázó megtalálja a fordítandó szöveghez mellékelt szószedetben. A teszt megoldására nyelvenként 45, a fordításra nyelvenként 120 perc áll rendelkezésre.

A szóbeli vizsgán az órákon olvasott és számonkért auktorszövegek szerepelnek. A tételen szereplő szövegrészletet a vizsgázónak fel kell olvasnia, fordítania, válaszolnia kell a szöveggel kapcsolatos grammatikai kérdésekre, és értelmezni a szöveg művelődéstörténeti összefüggéseit. A vizsga ideje nyelvenként kb. 20 perc.

A záróvizsga értékelése két részből tevődik össze, az írásbeli és a szóbeli jegyből. Értékarányuk: 1:1. Ha bármelyik részjegy elégtelen, a vizsgát meg kell ismételni.

Letölthető: szójegyzék, mintafordítás, mintateszt

Szakos záróvizsga (KLF-902)

A klasszika-filológia szakirányon a záróvizsga két részből, írásbeliből és szóbeliből áll. Az írásbeli nyelvtani tesztet, fordítást és esszékérdéseket tartalmaz. A nyelvtani tesztet és a fordítást külön kell megírni latin és ógörög nyelvből. A teszt (ún. produktív teszt) a mindenkitől kötelezően elvárt leíró nyelvtani ismeretek számonkérésére szolgál. A görög teszt a szókincsminimum ismeretét lexikai feladatokkal vizsgálja. A záróvizsgán az alább letölthető jegyzékekben szereplő latin, illetve ógörög szavak ismeretét feltételezzük.

A fordítás (ismeretlen szöveg) esetében különbséget teszünk a különböző hangsúllyal (latin, görög, latin-görög) tanuló diákok között. A hallgató ennek megfelelően vagy mindkét nyelvből közepesen hosszú szöveget kap (1000n), vagy az egyik nyelvből hosszabbat (1200n), a másikból rövidebbet (800n). Görögből a fordításhoz szótár használható, latinból nem.

A teszt megoldására nyelvenként 45, a fordításra nyelvenként 120 perc áll rendelkezésre. Az esszékérdések rövid esszéket és fogalom-meghatározásokat tartalmaznak, mind a görög, mind a római kultúrára vonatkozóan, az előre megadott tételsor alapján. Az esszékérdések megoldására 90 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.

A záróvizsga értékelése két részből tevődik össze, az írásbeli és a szóbeli jegyből. Értékarányuk: 1:1. Az írásbeli jegy a következő részjegyek matematikai átlaga: 1. görög teszt, 2. latin teszt, 3. görög fordítás, 4. latin fordítás, 5. művelődéstörténeti esszé. A szóbeli a következő részjegyek átlaga: 1. fordítás, 2. nyelvtan, 3. művelődéstörténet. Ha bármelyik részjegy elégtelen, a vizsgát meg kell ismételni.

Letölthető: latin szójegyzék, ógörög szójegyyzék (latinosoknak), ógörög szójegyzék (görögösöknek), ógörög szójegyzék (latin-görög hangsúllyal), latin tételsor, görög tételsor

Mintafeladatok: görög fordítás, görög teszt (latinosoknak), görög teszt (görögösöknek), görög teszt (latin-görög hangsúllyal), latin fordítás, latin teszt, esszékérdések (latin és görög)

Az osztatlan tanárképzés vizsgái

Kritériumvizsga latin nyelvből (OT-LAT-001)

Ezt a vizsgát az osztatlan latintanári képzésben résztvevő összes hallgatónak le kell tennie; ez az előfeltétele a szövegolvasások felvételének. A vizsgaidőszakok mellett a frissen felvett hallgatók a vizsgát az őszi félév elején is letehetik, ha nyelvtudásuk ezt lehetővé teszi. A vizsga követelményei és leírása megegyezik a BA-képzés KLF-002 kódú vizsgájával (lásd fent).

Azok számára, akik nyelvtudás nélkül kezdik meg szakos tanulmányaikat, a vizsgára való felkészülés célját elsősorban a két féléves, heti 4 órás Bevezetés a latin nyelvbe kurzus szolgálja (OT-LATV-131-134).

Modulzáró vizsga (OT-LAT-002)

A modulzáró vizsga két részből áll, írásbeliből és szóbeliből. Az írásbelin a vizsgázónak nyelvtani (alak-, eset- és -mondattani) tesztet kell segédeszköz nélkül megoldania 45 perc alatt, majd a mintegy 1200n terjedelmű ismeretlen latin szöveget szótár segítségével magyarra fordítania 120 perc alatt. A nyelvtani teszt összeállítása során az alább letölthető szójegyzékben szereplő szavak ismeretét feltételezzük. A szóbelin a vizsgázónak a kb. 300n terjedelmű ismeretlen latin szöveg fordítását kell ismertetnie, valamint a vizsgáztatók szöveghez kapcsolódó nyelvtani kérdéseire válaszolnia.

Letölthető: szójegyzék

MA vizsgák

Modulzáró vizsga latinból (TANM-LAT-MZV) és szakzáróvizsga, latin szakirány (KLFD-902)

Írásbeli

1. Non lectum szöveg (kb. 2000n) fordítása latinról magyarra szótár segítségével (3 óra)
2. A római kultúrára vonatkozó esszékérdés a megadott 20 tételhez kapcsolódóan:

A római irodalom keletkezése
Egy Plautus-komédia értelmezése
A római társadalom szerkezete Caesar korában
A római kultúra eredetisége (görögök—rómaiak)
A római vallás jellege
Catullus
Cicero
Livius
Vergilius
Horatius
Ovidius
A római elégia
Seneca tragédiái
Tacitus
Apuleius és a római regény
Róma városának fejlődése
A római kultúra megítélése a 19. században
Az Augustus-kori reprezentatív művészet jellegzetességei
Filozófiai iskolák Rómában
Latin nyelvű civilizáció a római birodalom bukása után

Szóbeli

1. Szövegek fordítása, értelmezése az alábbi szöveglista alapján:

Vergilius: Aeneis 1. ének
Ovidius: Metamorphoses 1. ének
Livius: Ab urbe condita 1. könyv
Cicero: In Catilinam I.
Horatius: Carmina I.
Tacitus: Annales I, 1-15; XIV, 1-15.

2. Válasz a szakdolgozat bírálatában megfogalmazott kérdésekre (csak a KLFD-902 kódú vizsgán)

Nemszakos záróvizsga

Lásd fent, a BA vizsgák között!

Szakzáróvizsga, ógörög szakirány (KLFD-902)

Írásbeli:

1. Non lectum szöveg (kb. 25 sor) fordítása szótár segítségével – 3 óra
2. Irodalomtörténeti témájú esszékérdés a megadott 20 tételhez kapcsolódóan – 1 óra

Szóbeli:

1. Szövegek fordítása, értelmezése a megadott szövegtípusokból összeállított olvasmánylista alapján
2. Válasz a szakdolgozat bírálatában megfogalmazott kérdésekre

1. Auktor

Költészet: kb. 2000 sor (pl. Hésiodos (kb. 500 sor): pl. Theogonia 1-115 és Erga 1-382, Archaikus líra (1000 sor), Kardal (kb. 200-250 sor): pl. Bakchylidés 17. dithyrambos, Pindaros, 1. olympiai óda, Hellénisztikus költészet (kb. 200-250 sor): pl. Kallimachos, Zeus-himnusz, Theokritos, 1. idill.
Dráma: 3 tragédia, 1 komédia
Próza: kb. 4 könyv (pl. Thukydidés I.1-23 és II.34-69, Platón, Állam VIII., Plutarchos 1 életrajza, Lukianos, Zeus tragódos)

2. Görög irodalomtörténeti tételek

Homéros
Hésiodos
Iambos
Melos
Aischylos
Sophoklés
Euripidés
Aristophanés
Hérodotos
Thukydidés
Platón
3 szónoklat
Menandros
Kallimachos
Theokritos
Apollónios Rhodios
Polybios
Plutarchos
Lukianos

3. Szakdolgozat

Terjedelme legalább 75 ezer n, témájában megegyezhet a BA dolgozatéval, de szövegében nem (részek átdolgozása lehetséges, de átmásolása nem). Fordítás esetén a minimális terjedelem 50 ezer n kísérő szöveg.

Kl-fil. szakirány

1. 1000 sor líra, 3 dráma, 3 könyv próza
2. 10 görög (+ 10 római) irodalomtörténeti tétel
3. latin szövegek