Választható témák

Jelentkezni ezen az online űrlapon keresztül lehet, az aktuális félév választható témáit is itt találják. A határidő lezárultával hirdetjük meg a szükséges tárgyakat a Neptunban, ezek felvételére az általános tárgyfelvételi határidő érvényes. Tárgyfelvétel után kérjük, hogy jelentkezzenek a választott témavezetőnél konzultációra.

Az évfolyamdolgozat elkészítése és követelményei

A dolgozat elkészítése és értékelése

A hallgató vagy az oktatók által felkínált és az adott félév regisztrációs hetének első napjáig a tanszéki honlapra feltöltött témák közül választhat, vagy ha saját érdeklődéséből fakadó témaötlete van, a Görög és a Latin Tanszék oktatói közül valakit fel kell kérnie konzulensnek. Minden dolgozatnak van tehát konzulense a két tanszék főállású oktatói közül. Az évfolyamdolgozatok témáját és szerzőjét a konzulens oktató jelenti be a tanszéki adminisztrátornak a szorgalmi időszak első hetének végéig. Az évfolyamdolgozatot író hallgató a konzulenssel a félév során legalább három alkalommal konzultál (a konzultációk történhetnek az oktató fogadóóráján élőben vagy akár online is). Egy szemeszterben egy oktató legfeljebb két évfolyamdolgozat konzulense lehet. A dolgozatokat november, illetve április utolsó napjáig kell leadni az intézeti adminisztrátornak elektronikus formában (tordai.eva@btk.elte.hu). A dolgozatról két értékelés születik: a konzulensé és a téma szerint illetékes tanszék vezetőjéé vagy az általa felkért más bírálóé. Vitás esetben a tanszékvezető dönt. A bíráló kérésére a konzulens egy alkalommal visszaadhatja a dolgozatot a hallgatónak, hogy a bírálatnak megfelelően változtatásokat végezzen rajta. A módosított dolgozat beadásának határideje a szorgalmi időszak utolsó napja. Az évfolyamdolgozatok értékelését minden esetben személyes konzultáció keretében kell ismertetni a szerzővel.

A dolgozat tartalmi és formai követelményei

A dolgozat minimális terjedelme 20 ezer karakter szóközökkel, jegyzetekkel és bibliográfiával együtt (az alább javasolt tipográfiát feltételezve ez kb. 7 oldalnyi szöveget tesz ki), elkészítéséhez szakirodalmat kell használni, annak használatát lábjegyzetekben dokumentálva az adott oldalakat, szakaszokat megjelölő hivatkozásokkal. A konzulens véleményének megfelelően a téma kidolgozásához idegen nyelvű szakirodalom felhasználása is előírható. A dolgozatban a szerzőnek be kell mutatnia a kiválasztott témát, el kell helyeznie tágabb kulturális kontextusban, ismertetnie kell a témával kapcsolatos legfontosabb korábbi tudományos eredményeket, de minden esetben azt várjuk, hogy a dolgozat egyéni véleményt, megközelítést is fogalmazzon meg. Ez nem feltétlenül új tudományos felismerést jelent, hanem a szerző saját véleményének kifejtését a problémáról vagy a vizsgált kulturális jelenségről. Az értékelés szempontjai: 

    • A szerző érthetően mutatja be a választott témát;
    • elég széles értelmezési kontextusban helyezi el;
    • ismeri a kérdéssel kapcsolatos legfontosabb véleményeket;
    • képes egyéni viszonyulásának megfogalmazására;
    • a dolgozat gondolatmenete követhető és tartja magát az esszéírás (legtágabban értelmezett) szabályaihoz.

A negyedik évfolyamdolgozat és a hallgató által írt szakdolgozat témája azonos lehet. 

A dolgozatok javasolt tipográfiája: talpas betűtípus (Times New Roman stb.) 12 pontos méretben, a műcímeket és a latin nyelvű idézeteket kurziválva, másfeles sorközzel, 2,5 cm-es margókkal és oldalszámokkal az oldal tetején vagy alján. A görög szavak átírásakor követhető akár az „akadémiai” (Homérosz, Aiszkhülosz), akár a „tudományos” (Homéros, Aischylos) átírás, de elvárás a választott átírási mód következetes használata.

Az antik szöveges forrásokra a klasszika-filológia hagyományai szerint, azaz caputszámokkal, verses szövegek esetén sorszámokkal kell hivatkozni (nem pedig a modern szövegkiadás vagy fordítás oldalszámaival), rövidítéssel vagy anélkül (pl. Cicero, De legibus 1.2; Liv. 1.7.2–4; Vergilius, Aeneis 1.100–110; Ov. Met. 15.137).

A dolgozatot záró bibliográfiában kell feltüntetni a felhasznált szakirodalmat az egyes tételek részletes bibliográfiai leírásával, pl.:

Nagy, Gregory (1979), The Best of the Achaeans. Concepts of the Hero in Archaic Greek Poetry, Baltimore. (monográfia) 
Woodman, Tony (1974), „Exegi monumentum: Horace, Odes 3.30”, in Woodman, T. – West, D. (szerk.), Quality and Pleasure in Latin Poetry, Cambridge, 115–128. (tanulmány kötetben)
Armstrong, Rebecca (2002), „Crete in the Aeneid: Recurring Trauma and Alternative Fate”, Classical Quarterly 52, 321–340. (folyóiratcikk)

A szöveghez fűzött lábjegyzetekben ezekre a tételekre szerző, évszám, oldalszám megadásával lehet hivatkozni, például: Nagy (1979) 100–150. Használható más, a klasszika-filológiában bevett hivatkozási rendszer is, azonban a bibliográfiában szereplő tételek és a jegyzetben feltüntetett hivatkozások alapján az adott szakirodalom (illetve annak részlete) egyértelműen azonosítható kell hogy legyen.

A hivatkozás szabályairól és a szakos tanulmányok részeként írt dolgozatok általános követelményeiről a Szöveg, írás, kiadvány 1–2. kurzuson (XKO-132, 133) esik szó részletesebben, ezért javasolt annak mielőbbi felvétele.