Megjelent: Világok között. Tanulmányok Ovidius életművéről

Megjelent: Világok között. Tanulmányok Ovidius életművéről
02/25

2020. február 25.

02/25

2020. február 25. -


Megjelent a Latin Tanszéken 2017. november 24-25-én tartott Ovidius 2000 konferencia tanulmánykötete a Latin Tanszék adjunktusa, Krupp József szerkesztésében!

Krupp Jó­zsef, szerk. Vi­lá­gok kö­zött: Ta­nul­má­nyok Ovi­di­us élet­mű­vé­ről. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Pub­li­us Ovi­di­us Naso ha­lá­lá­nak két­ez­re­dik év­for­du­ló­ja vi­lág­szer­te al­kal­mat adott a ko­run­kat ta­lán leg­in­kább meg­szó­lí­tó ró­mai köl­tő élet­mű­ve előt­ti tisz­tel­gés­re. Bu­da­pes­ten 2017 no­vem­be­ré­ben ke­rült sor az Ovi­di­us 2000 című kon­fe­ren­ci­á­ra, ame­lyen a je­len kö­tet ala­pul. A négy egy­ség­be fog­lalt ti­zen­hat ta­nul­mány Ovi­di­us élet­mű­vé­nek ma leg­iz­gal­ma­sabb­nak lát­szó össze­füg­gé­se­it tár­gyal­ja. A kö­tet te­ma­ti­kus egy­sé­gei a fő­mű­nek te­kin­tett Me­ta­mor­p­hos­es po­é­ti­ká­já­val és mo­dern vi­lág­iro­dal­mi vissz­hang­ja­i­val, az élet­mű hang­sú­lyo­san ró­mai (Ars ama­to­ria, Fa­sti) és nem ró­mai (Tris­tia, Ibis) te­re­i­vel, az elé­gia mű­fa­ji le­he­tő­sé­ge­i­nek sok­ol­da­lú ovi­di­u­si ki­ak­ná­zá­sá­val (He­ro­id­es, Fa­sti, Tris­tia), vé­gül pe­dig a köl­tő sok­ré­tű ha­zai be­fo­ga­dás­tör­té­ne­té­vel fog­lal­koz­nak. Az itt so­ra­ko­zó írá­sok fé­nyé­ben úgy tű­nik, a 21. szá­zad ele­ji ol­va­só­nak a ró­mai köl­tő mű­vei azok­ról a szfé­rák kö­zöt­ti, meg­szi­lár­dít­ha­tat­lan, át­me­ne­ti te­rek­ről ad­nak hírt, ame­lyek em­be­ri és ál­la­ti, művi és ter­mé­sze­ti, va­ló­sá­gos és il­lu­zó­ri­kus, vagy ép­pen fér­fi és női, ró­mai és nem ró­mai, nyil­vá­nos és pri­vát vi­lá­gok kö­zött hú­zód­nak.

A kötet szabadon letölthető a Reciti Kiadó honlapjáról.

Tartalomjegyzék

Előszó

Az Átváltozások költője
Ta­más Ábel: Io írá­sa. Em­ber és ál­lat a fik­ció bör­tö­né­ben
Da­rab Ág­nes: Vi­sae cor­rep­tus ima­gi­ne for­mae (Met. III. 416). Kép – szö­veg – test Ovi­di­us Me­ta­mor­p­hos­esének Narcissus- és Pygmalion-elbeszélésében
Bé­nyei Ta­más: Ery­sicht­hon fája. Öko­ló­gia és re­to­ri­ka egy ovi­di­u­si tör­té­net­ben
Ko­rom­pay Esz­ter: Sem­mi­be mar­ko­ló ke­zek. Echo alak­ja Ch­ri­stoph Rans­mayr Az utol­só vi­lág című re­gé­nyé­ben

Róma és Tomi között
Acél Zsolt: Nunc au­rea Roma est. Az Ars ama­to­ria mint vá­ros­tér­kép
Rung Ádám: Mi­ért mez­te­le­nek a Lu­per­cu­sok? A Fa­sti és Ovi­di­us mint na­gyon is ró­mai szer­ző
Haj­du Pé­ter: Ovi­di­us az ide­ge­nek kö­zött
Fe­ren­czi At­ti­la: In me­dio tu­tis­si­mus Ibis. Az Ibis biogra­fi­kus ol­va­sa­tá­nak le­he­tő­sé­gei

Változatok elégiára
Pár­tay Kata: A köz­ve­tí­tett­ség for­mái a He­ro­id­es le­vél­pár­ja­i­ban
Szi­ko­ra Pat­ri­cia: Pha­ed­ra le­ve­le Hip­p­oly­tus­nak. A til­tott sze­re­lem Ovi­di­us­nál és a kor­szak pom­pe­ii fres­kó­in
Do­bos Bar­na: Me­ne­kü­lő Elé­gia. A ha­tár­hely­ze­tek po­é­ti­ká­ja a Fa­sti Ve­nus és Amor-történetében
Cze­rovsz­ki Ma­ri­ann: Non sum ego quod fu­e­ram. A Tris­tia és a ró­mai sze­rel­mi elé­gia kap­cso­ló­dá­si pont­jai

Ovidius noster
Glo­vicz­ki Zol­tán: Ovi­di­us a Le­u­ve­ni kó­dexben
Pol­gár Ani­kó: Új ala­kok­ká vált tes­tek. De­ve­cse­ri Gá­bor és az ovi­di­u­si Át­vál­to­zá­sok
Csehy Zol­tán: „Egyik kép­ből a má­sik­ba”. Ovi­di­u­si gyö­ke­rű át­vál­to­zás­mí­to­szok a kor­társ köl­té­szet­ben
Déri Ba­lázs: A ma­gyar­or­szá­gi Ovidius-filológia hat­van éve (1957–2016)

Bibliográfia