Dr. Ritoók Zsigmond

Kutatási terület

A korai görög epika, dráma, az antik esztétikai gondolkodás, az antikvitás továbbélése. Jelenleg fõképp Homéros magyarországi továbbélésével foglalkozom.

Szakmai önéletrajz

          latin-görög szakos tanári oklevél (ELTE BTK)
1965: magyar szakos középiskolai tanári diploma

1952-1958: egyetemi tanársegéd: ELTE BTK, Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszék
1958-1970: középiskolai tanár, Martos Flóra Gimnázium, Bp.
1970-1986: tudományos munkatárs, majd főmunkatárs, MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoport
1986-1999: egyetemi tanár (1987 és 1993 közt tanszékvezető), ELTE BTK Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszék

1982: Visiting fellow, Magdalen Collegium, Oxford
1991: vendégtanár a grazi egyetemen
2000: vendégtanár a heidelbergi egyetemen

1968: az irodalomtudomány kandidátusa
1985: az irodalomtudomány doktora
1990: Budapesti Református Theologián dr. theol. h. c.
1998: Miskolci Egyetemen dr. phil. h. c.

1958-: az Ókortudományi Társaság alapító tagja (1980-1985 fõtitkára, 1985-1991 ügyvezető társelnöke, 1991-1997 elnöke)
1970-1992: az Acta Antiqua szerkesztőbizottságának tagja
1984: Academia Latinitati Fovendae (Róma) tagja
1984-1999: az Ókortudományi Társaság képviselője a Fédération Internationale des Études Classiques-ban
1990: a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja
1990-1996: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökhelyettese
1991: az Academia Europaea (London) tagja
1992-2003: az Acta Antiqua főszerkesztője
1993: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
1993-1999: az MTA képviselője az Union Académique Internationale-ban
1996-1999: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke
1997: az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja
2003-: az Acta Antiqua szerkesztőbizottságának tagja

Válogatott publikációk

Zwei (petronische?) Gedichte aus der Anthologia Latina. In: J. Herman-H. Rosén (szerk.): Petroniana. Gedenkschrift für Hubert Petersmann. Heidelberg 2003, 159-167.
Szóbeliség és írásbeliség. Az átmenet néhány görög tanulsága. In: Neumer K. (szerk.): Kép, beszéd, írás. Bp. 2003. 23-32.
Griechische Musikästhetik. Quellen zur Geschichte der antiken griechischen Musikästhetik (Szövegválogatás, bevezetések, jegyzetek. A görög szövegeket ford. H. Helms.) Frankfurt a. M.-Berlin-Bruxelles-New York-Oxford-Wien 2004. Peter Lang Verlag. 711 pp.
Horatius és az arany középszer. Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Philosophica. Tom. IX. fasc. 1. Miskolc 2004. 81-89.
Theophrastus on the Origin of Music. Acta Classica Universitatis Debreceniensis 40-41 (2004-2005) 33-36.
Dichtkunst und Knoblauch. Acta Antiqua Hung. 45 (2005) 329-336.
Ókori irodalom. In: Pál J. (szerk.): Világirodalom. Akadémiai Kiadó, Budapest 2005. 21-32; 40-45; 52-115; 119-120.
A magyar Homérosz-fordítások. 18-19. század. In: Hajdu P. - Polgár A. (szerk.): Papírgaluska. Tanulmányok a görög és latin klasszikusok fordításáról. Bp. 2006. 20-90.
Németh György - Ritoók Zsigmond - Sarkadi János - Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Bp. 2006, 766 pp.
Görög költemények papiruszon. Holmi 18 (2006) 6-11.
Történelmi kereszteződések. Az ókor tanulmányozása a 19. századi Magyarországon. Ókor 5 (2006) 11-14.
Polizianos Kallimachos Übersetzung. Acta Antiqua Hung. 46 (2006) 253-275.
A platóni lakoma bevezetése. In: Betegh G. - Bodnár I. - Lautner P. - Geréby Gy. (szerk.): Töredékes hagyomány. 2007. 121-130.
Euripidész Antiopéja. Ókor 6 (2007) 61-65.
Ókortudomány. 1850. A klasszika-filológia önálló tanszéket kap a pesti egyetem bölcsészettudományi karán. In: Szegedy-Maszák M. (főszerk.): A magyar irodalom történetei. Gondolat Kiadó, Bp. 2007. II. 314-329.

Teljes publikációs lista

Előadások